Szombaton este a szegedi Art Hotelben volt szerencsém részt venni Rakonczay Gábor előadásán.
Nehéz igazán megfelelő szavakat találni arra, milyen hatással volt rám ez az este. Egyszerre volt lenyűgöző, inspiráló, elgondolkodtató és elképesztően motiváló. Olyan élmény, amely nem egyszerűen feltölti az embert energiával, hanem arra készteti, hogy újragondolja mindazt, amit addig a saját határairól hitt.
Gábor számomra hatalmas példakép.
Nem csupán az egészen elképesztő teljesítményei miatt, hanem azért a rendíthetetlen kitartásért, mentális erőért, fájdalomtűrő képességért és elszántságért, amellyel újra és újra szembenéz a lehetetlennel.
Mert könnyű a kitartásról beszélni egy kényelmes fotelből. De egészen más dolog akkor is kitartani, amikor a tested már rég feladná, amikor a fájdalom mindennapossá válik, amikor a magány, a kimerültség és a bizonytalanság egyszerre próbál megtörni.
És ő pontosan tudja, milyen ez.
Ami pedig különösen megfogott, az az egyszerűség és alázat, amellyel minderről beszél. Mert a legnagyobb teljesítmények mögött nem feltétlenül a leghangosabb emberek állnak. Sokszor éppen azok, akiknek már semmit sem kell bizonyítaniuk senkinek.
Az előadás után néhány szót személyesen is válthattunk, ami külön öröm volt számomra.
Most, amikor én magam is életem eddigi legnagyobb kihívására, “A Végtelenen túl” projektre készülök, különösen sokat jelentett ez az este. Megerősített abban, hogy az emberi teljesítőképesség határai sokszor jóval messzebb vannak annál, mint amit a saját gondolataink megengednek nekünk.
Hogy a valódi korlátokat nem mindig a testünk állítja elénk.
Hanem az elménk.
És hogy néha nem az a legfontosabb, mennyi erőnk maradt, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a kevéssel, ami még bennünk van.
Köszönöm, Gábor, ezt a rendkívüli estét, az inspirációt, az őszinteséget és a példamutatást!
És végezetül egy személyes vallomás…
Az elmúlt években elég sokszor megkaptam már, hogy nem vagyok teljesen normális. Hogy amit csinálok, az őrültség. Hogy valami biztosan nincs rendben velem, ha önként vállalkozom ilyen extrém kihívásokra.
Nos, szombat este hatalmas kő esett le a szívemről. 😂
Mérhetetlen megnyugvással tölt el a tudat, hogy vannak nálam sokkal őrültebb emberek is ezen a világon!
És ami a legjobb: még előadásokat is tartanak róla! 😁🐺
