„Egyetlen farkas az oldaladon többet ér, mint tíz birka.”
Nem a szám számít.
Soha nem is az számított.
A birkából tíz sok, de ők csak sodródnak. Hangosak, de könnyen terelhetőek.
Ott vannak, ahol a tömeg van, és arra mennek amerre a félelem tolja őket.
A birka biztonságot keres, még akkor is, ha közben elveszíti önmagát.
A farkas kevés. Néha csak egy.
De jelen van. Éber. Tisztán lát.
A farkas nem követ vakon, és nem ígér hamis védelmet.
Nem bólogat, nem simul bele a kényelmes hazugságokba.
Ha melletted áll, akkor azért áll ott, mert lát téged.
Nem a szerepedet, nem a címkédet, hanem a valódi arcodat.
Spirituális értelemben a farkas az, aki nem menekül a sötétségtől.
Aki már járt benne.
Aki tudja, hogy az erő nem a hangosságból, hanem a belső csendből születik.
Nem kell sok szövetséges – elég egy, aki nem árulja el a lelkét.
A farkas jelenléte nem mindig kényelmes. Kérdez.
Tükröt tart.
Néha hallgat, amikor mások beszélnek.
Néha szembemegy, amikor a tömeg tapsol.
De amikor jön a vihar, amikor elfogy a maszk, amikor már nincs kinek megfelelni – ő ott marad.
Ez az idézet nem a többiek ellen szól.
Hanem a valódiság mellett.
Arról emlékeztet, hogy az életben nem a mennyiség ad megtartó erőt, hanem a minőség.
Nem az számít, hányan állnak mögötted, hanem hogy ki áll melletted akkor is, amikor nincs taps, nincs haszon, nincs fény.
És talán a legmélyebb üzenet ez:
legyél te magad is az a farkas.
Először önmagad mellett.
Aztán – ha úgy hozza az út – valaki más oldalán.
