Egy hét.
Pontosan egy hét választ el attól, hogy újra úton legyek.
Jövő szombaton, november 15-én elindulok az ISZINIK 100 teljesítménytúrán.
Ez egy fordított Kinizsi Százas — ugyanaz az útvonal, csak más irányban. Ugyanúgy 100 kilométer.
Vissza a kezdetekhez, vissza a gyökerekhez.
A neve is ezt mutatja, ami a Kinizsi visszafelé leírva.
Az eredeti régi célból indulok és gyalogolok vissza Budára.
Gerecse.
Nagy Gete.
Pilis.
Három hegység, egy útvonal, száz kilométer.
Nem futóverseny.
Nem fesztivál.
Ez egy próbatétel.
A testnek.
A szellemnek.
A léleknek.
A Gerecsén keresztül, fel a Nagy Getére, majd át a Pilisen, míg végül megérkezünk Budára.
100 kilométer
3.015+ méter szint
25 óra szintidő
Egyetlen irány: előre.
Ez az út nem kérdez.
Nem kérdezi, hogy készen állsz-e.
Nem kérdezi, hogy milyen napod van.
Nem érdekli, esik-e az eső vagy fúj-e a szél.
Csak ennyit mond:
— Gyere. Ha mersz.
A Kinizsi Százas legendás.
Az ISZINIK 100 pedig ugyanaz — csak hátat fordít az illúziónak, hogy visszatérünk oda, ahonnan indultunk.
Itt nem visszatérsz.
Itt hazajutsz.
És valójában erről szól az út:
nem a táv számít, nem az idő, nem a kilométerek száma.
Hanem hogy az ember, aki útnak indul,
a végére már nem ugyanaz, mint aki elindult.
A farkas újra úton lesz.
Csendben.
Kitartással.
És minden lépéssel közelebb ahhoz, aki mindig is volt.
Egy hét múlva indulok…
