A futás nem lesz soha könnyebb.
Te leszel egyre jobb a nehéz dolgok elviselésében. 🏃♂️💪
Sokan azt hiszik, hogy egyszer majd eljön a pillanat, amikor a futás könnyűvé válik. Amikor a kilométerek maguktól peregnek, nem ég a comb, nem kapkodjuk a levegőt, és semmi sem fáj. De a valóság egészen más. A futás mindig erőfeszítést kér. A dombok ugyanúgy égetnek. A táv ugyanúgy próbára tesz. A belső hang, amely azt suttogja, hogy „állj meg”, soha nem tűnik el teljesen.
Ami változik, az nem a nehézség – hanem te magad. Erősebbé válsz. Testben és lélekben is. Ami fél éve még összetört, az ma már kezelhető. Nem azért, mert a futás lett kegyesebb, hanem mert te tanultál meg benne élni, mozogni, létezni.
Azok az edzések, amelyek egykor padlóra küldtek? Ma már bemelegítésnek tűnnek. Nem azért, mert eltűnt volna a fájdalom, hanem mert megtanultad elviselni. Megtanultad, hogyan csendesítsd le a kételyt, hogyan lépj tovább akkor is, amikor a tested megálljt parancsolna. Ez nem a futás átalakulása – ez a te belső átalakulásod.
A futás megtanít arra, hogy a kellemetlenség nem ellenség. Hogy a nehézség nem akadály, hanem tanító. Hogy a határaid nem falak, hanem ajtók, amelyek csak akkor nyílnak ki, ha mersz nekimenni. Minden egyes lépésben ott van a döntés: feladod, vagy maradsz még egy kicsit a nehézben.
Ne várd tehát, hogy a futás egyszer majd könnyű legyen. Nem lesz az. De te egyre erősebb leszel benne. Egyre türelmesebb. Egyre kitartóbb. És ez sokkal többet ér, mint bármilyen könnyű út valaha is érhetne.
Mert a futás nem megkímél.
Hanem felnevel.
